A kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei:

Baritz Sarolta Laura OP szerzetes, közgazdász, adjunktus, a Sapientia SZHF főiskola tanára, a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) szakirányú továbbképzés szakfelelőse, a Corvinus Egyetem oktatója, valamint Tóth József, az ÉrMe Hálózat Alapítvány (Üzleti ÉrtékMegőrző Közhasznú Alapítvány) kuratóriumi elnöke és a KETEG Oikonómia Kutató Intézet Alapítvány kuratóriumi tagja volt.

A beszélgetés moderátora: Kőrösiné dr. Merkl Hilda a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör elnöke.

Baritz Sarolta Laura nővér eredeti szakmáját tekintve közgazdász, sokáig sikeres menedzserként dolgozott. A gazdaságtudomány iránti érdeklődését a domonkos rendbe lépve sem hanyagolta el, és ma már több egyetem katedráiról (Corvinus, Sapientia, Pázmány Páter és Eszterházy Károly Katolikus Egyetem), konferenciák meghívott előadójaként igyekszik párbeszédet folytatni a szakma leendő és jelenlegi képviselőivel arról, hogyan lehet a közgazdaságtant megújítani és emberközpontúvá tenni, törekedve a fenntartható fejlődésre.
A témában több könyve is megjelent:

• 2016 – Háromdimenziós gazdaság – Lehet-e gazdálkodni erényetikai paradigmában
• 2017 – Emberközpontú gazdaság – Szakkönyv az etikus és fenntartható gazdasághoz
• 2025 – Summa oeconomiae

Előadóink elmondták, hogy a gazdaság olyan, mint az ember, ember nélkül nincs gazdaság. Ha az etikai szempontokat figyelmen kívül hagyják, akkor az öncélú gazdasági döntéseket eredményez. Egy vállalkozás döntéseit elsősorban nem a külső, hanem a belső körülmények, a tulajdonosok, a menedzsment, az emberek magatartása, erkölcsi hozzáállása határozza meg, részletezte Tóth József. A 2000 óta működő ÉrMe Hálózat célja, hogy hálózatba fogja össze a keresztény magyar vállalkozókat, hogy megismerjék egymást és ezáltal egymásnak támaszai lehessenek, nemcsak gazdasági, hanem akár lelki értelemben is. A profit termelésén túl a közjót is szolgálniuk kell, segíteniük kell, ezért felelősséggel tartoznak.

Baritz Sarolta Laura és Tóth József az általuk kidolgozott és oktatott Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) alternatív képzési program részleteibe avatták be a hallgatóságot.

A KETEG, azaz a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban a megszokottól jelentősen eltérő gazdasági szemléletet hirdet misszióval és oktatással, amelyet megismerve, az ember rádöbben arra, hogy ez az a fajta gazdasági szemlélet, amelyet érdemes követni. Arról van szó hogy a gyakorlatban a profit és a pénz helyett az embert helyezzük a gazdasági élet központjába, az ember az alapja és célja a gazdaságnak, illetve a gazdaság egy szolgáló szféra, amely az ember boldogságát szolgálja. Olyan fogalmakat és tartalmakat kapcsolnak össze, amelyek együttes figyelembevétele, a hétköznapi életben sokak számára összeegyeztethetetlennek tűnnek: pénz és etika, üzlet és erkölcs, jóság és profit, méltóság és gazdaság. Ha megnézzük az Európai Unió Chartájának fejezetcímeit, akkor ott láthatjuk azokat az értékeket, amelyek az Egyház társadalmi tanításának is alapelvei: méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás, igazságosság,
szubszidiaritás elve.
Ma már a KETEG akkreditált képzését több magyarországi egyetemen is oktatják. A képzési program 2017-ben elnyerte a Joseph Ratzinger Vatikán Alapítvány és a madridi Francisco de Vitoria Egyetem által odaítélt Expanded Reason Award (Tágabb Értelem Díj) nevű díjat, mint a világ egyik leginnovatívabb felsőfokú képzés a világon. A holisztikus szemléletű képzés során ötvözik a teológiát, a társadalomtudományokat és a
gazdaságtudományokat, a jövő menedzsereit, döntéshozó fiataljait, keresztény szellemiségben oktatják. A képzés résztvevőitől azt a visszajelzést kapták, hogy a szemléletük változott.

Az egyház társadalmi tanítása egyre inkább beépül a napi politikai gondolkodásba, miközben az egyház sokszor megelőzi az aktuális politikai, gazdasági folyamatokat, fogalmazott Tóth József. Meglátása szerint jó példa erre a fenntarthatósággal kapcsolatos törekvések, így a 2019 decemberében bemutatott európai zöld megállapodás és annak folyományaként a cégek fenntarthatósági döntései. Azt gondolhatnánk, hogy ez csak a világi természetvédelemmel kapcsolatos zöld mozgalmak által kikényszerített folyamat, de ha szélesebb kontextusban nézzük, akkor XVI. Benedek pápa már 2008-2009-ben beszélt arról, hogy a cégeknek mi a társadalmi felelőssége, hogy nemcsak az a feladatuk, hogy profitot termeljenek, hanem felelősek a környezetért, a munkavállalókért is. 2015-ben pedig Ferenc pápa adta ki a „Laudato si” enciklikáját a teremtésvédelemről.

A 2000-es évektől egyházaink már nemcsak lekövetik a társadalmi folyamatokat, hanem sok esetben iránymutatást is adnak, hogy merre kellene haladni egy valóban emberközpontú gazdaságban, mert csak ez a fenntartható irány.

Kosinszky Zsuzsanna
A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör alelnöke