Meghívó
„Civilek és civilnek álcázottak”
Vitaindító: Frenyó Zoltán filozófus; Jávor Béla jogász; Ugron Gáspár Gábor a Rákóczi Szövetség alelnöke
Moderátor:
Elmer István író-újságíró
A vitapartnerek a civil társadalom, a civil szervezetek működésének értelmezéséről fejtik ki nézeteiket.
Napjainkban sok szó esik a civil társadalomról, a civil – vagy annak látszó – szervezetek működéséről a mai magyar valóság körülményei között – nem egy esetben kritikai éllel. Ezek a kifejezések és a hozzájuk kötődő fogalmak – civilizáció, civilitas, civis – gyakorta elhangzanak a magán- és közbeszédben, de vajon pontosan definiáljuk-e minden alkalommal, mit értünk rajtuk? Melyek azok az attributumok, amelyek általában és egyediségükben meghatározzák az egyes civilizációkat? S még számos kérdés fogalmazható meg.
A civilizáció rendkívül tág fogalomkört ölel fel. Rotterdami Erasmus 1530-ban megjelent művében viselkedési jólneveltséggel értelemben fordul elő. Augustinus -Szent Ágoston „De civitate Dei” című munkájában a „civitate” Isten városát, más fordításban Isten országát jelenti. A civilizációt gyakran a társadalom szinonimájaként használták, beleértve annak anyagi, szellemi és erkölcsi kultúráját. A tizenkilencedik századtól kezdve az anyagi-gazdasági fejlődéssel együtt járó polgárosodást értették rajta. S mindannyian ismerjük a különféle civilizációk megnevezését a történelemben, többek között a mezopotámiai, egyiptomi, indiai, bizánci illetve szűkebb témánkat tekintve a nyugati civilizáció.
Az érdekesnek ígérkező beszélgetésben a „civilizált civilek” olykor erősítve egymás nézeteit, máskor külön álláspontra helyezkedve, egymással ütköztetve azokat, vitatják meg a civil társadalom és a civil szervezetek fogalmához kapcsolódó elvi és gyakorlati meggondolásokat. A meghívott pódiumvendégek személye biztosíték az élvezetes és tanulságos szellemi utazáshoz.