Alapszabály

A Széchenyi Társaság Egyesület
– módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt –
Alapszabálya

Budapest, 2021. november 3.

-A Közgyűlés által elfogadott módosításokat az Alapszabály egységes szerkezetben tartalmazza, amely módosításokat vastag, dőlt betű jelzi. Jelen alapszabály 2021. november 3. napjától az Egyesület hatályos alapszabálya-

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§. A Társaság neve, székhelye, jogállása

1.1./ A Társaság neve: Széchenyi Társaság (továbbiakban: Társaság)

1.2./ A Társaság székhelye: 1062 Budapest, Andrássy út 92-94. földszint 2.
Fióktelepek:
2092 Budakeszi, Petőfi utca 11.
9400 Sopron, Széchenyi tér 12.

1.3./ A Társaság jogállása: egyesület, amely országos szervezetű jogi személyként, az egyesületekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően működik.

1.4./ A Társaságot a Fővárosi Törvényszék 1990. február 12. napján 1220 sz. alatt nyilvántartásba vette.

2. §. A Társaság célja és feladatai

2.1./ A Társaság célja, hogy Széchenyi István szellemi örökségéhez híven, világnézetre és pártállásra tekintet nélkül munkálkodjék Magyarország, a nemzet felemelkedéséért, szellemi, erkölcsi és anyagi gyarapodásáért, mindenkor szem előtt tartva az egyetemes magyarság érdekeit.

Célja továbbá Széchenyi István életútjának, sokoldalú tevékenységének megismerése, megismertetése a Széchenyi emlékhelyek, kastélyok, múzeumok méltó megőrzése az azokat fenntartó intézményekkel együttműködve, a szaktudományok széleskörű alkalmazásával és művelésével is.

Ennek érdekében rendezvényeket tart belföldön és határon túl – kiemelten magyarlakta területeken. Együttműködik hazai és külföldi oktatási intézményekkel, egyetemekkel, egyesületekkel, társulásokkal, alapítványokkal.

2.2./ A megfogalmazott célokat szem előtt tartva a Társaság országgyűlési képviselő állítását és támogatását tevékenységéből kifejezetten kizárja.

2.3./ A Társaság céljait különösen a következő feladatok elvégzésével kívánja megvalósítani:

előadásokat, konferenciákat, társadalmi összejöveteleket szervez, részt vesz bel- és
külföldi rendezvényeken,
magyar és idegen nyelvű kiadványokat tesz közzé és művészi alkotások létrejöttét segíti elő,
kutatja Széchenyi István életútját, valamint közéleti tevékenységét, évfordulók, megemlékezések megtartását szervezi és ajánlja, ezzel kapcsolatos anyagokat összeállítja,
túrákat szervez és ajánl Széchenyi életének, működésének színhelyeire, ezzel is segítve szülőföldhöz való kötődést,
alapítványokat kezdeményez, kulturális pályázatokat hirdet és létesítményeket támogat,
részt vesz feladatainak megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységben, ill. ilyet kezdeményez,
kezdeményezi Széchenyi István szellemi hagyatékának oktatását, oktatási intézményekben, kiemelten egyetemeken és ebben tevékenyen részt vesz.

II. A TAGSÁGI VISZONY

3. § A Társaság tagjai

3.1./ A Társaság tagja lehet bárki, akit Magyarország történelme, haladó hagyományai és elsődlegesen Széchenyi István munkássága érdekel, aki a Társaság céljaival egyetért, elfogadja Alapszabályát, valamint vállalja a Társaság tevékenységében való részvételt és a tagdíj rendszeres befizetését.

3.2./ A Társaság tagja nem csak nagykorú személy lehet. A Társaságba tagként beléphet az a 16. életévét betöltött természetes személy, aki megfelel a 3.1./ pontban leírtaknak, az egyesület célkitűzéseivel egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

Az egyesület korlátozottan cselekvőképes tag részére csak életkorának megfelelő kötelezettséget írhat elő és korlátozottan cselekvőképes tag csak életkorának megfelelő kötelezettséget vállalhat.

3.3./ A Társaságnak jogi személyek, ill. jogi személyiség nélküli társulások is tagjai lehetnek, akik a tagsági jogaikat törvényes, vagy meghatalmazott képviselőjük útján gyakorolhatják.

3.4./ A Társaság különleges jogállású tagjai: pártoló, tiszteletbeli tag, tiszteletbeli örökös elnök.

4. §. A tagsági jogviszony keletkezése

4.1./ A tagfelvételi kérelmet (belépési nyilatkozat) két tag ajánlásával a Társaság Elnökségéhez kell benyújtani, amelynek elfogadásáról a Társaság Elnöksége dönt. A tiszteletbeli tagokat a Közgyűlés választja meg.

4.2./ A tagokról és a tagdíjbefizetésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről az Elnökség gondoskodik.

5. §. A Tagsági jogviszony megszűnése

5.1./ A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ a tag kilépésével (a kilépés napján);
b./ a tagsági jogviszony Társaság általi felmondásával;
c./ a tag kizárásával;
d./ a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével (a halál, ill. a megszűnés napján).

A tag tagsági jogviszonyát a Társaság képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

Ha az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, ezeket a feltételeket felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy a tevékenysége a Társaság működését, céljainak megvalósítását, a Társaság egyéb érdekeit súlyosan veszélyezteti, a Társaság az Elnökség által hozott írásbeli, indoklással ellátott határozattal a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

Azt a tagot, aki a Társaság Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megszegi, aki egy évet meghaladó tagdíj-fizetési késedelemben van, és ezzel a magatartásával felszólítás ellenére sem hagy fel, a Társaság az Elnökség által hozott határozattal – bármely Társasági tag vagy Társasági szerv kezdeményezésére – a Társaságból kizárhatja.

Az Elnökség a kizárási eljárásról a tagot legkésőbb a kizárást tárgyaló ülés megtartása előtt 8 nappal írásban értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy milyen okból indul a tag ellen eljárás, az Elnökség kizárást tárgyaló ülésének helyét, időpontját, valamint a tag figyelmeztetését, hogy az értesítéstől számított 5 napon belül az elnökséghez írásbeli védekezést nyújthat be, azonban annak elmaradása az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

A tagot az Elnökség a kizárást tárgyaló ülésre köteles meghívni, és lehetőséget biztosítani számára, hogy ott személyesen is előadja védekezését, álláspontját kifejthesse.

Az Elnökség az eljárásban hozott határozatot, annak meghozatalától számított 8 napon belül írásban közli az eljárás alá vont taggal.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

Az Elnökség határozatával szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül a közgyűléshez benyújtandó fellebbezésnek van helye. A Közgyűlés a kizárásról a szavazásra jogosult tagok 2/3-os többségével határoz. A Közgyűlés határozatát a kizárt tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

Amennyiben az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Elnöksége dönt.

Az egyesületi tagság feltétele, hogy a tag éves tagdíjfizetési kötelezettségének, legkésőbb az elnökség felszólítását követő 30 napon belül eleget tegyen. Az elnökség kizárja azt a tagot, akinek tagsági jogviszonyát – az elnökség eredménytelen fizetési felszólítása után – a Közgyűlés felmondta és letelt a 30 napos felmondási határidő.

A felmondási eljárásban biztosítani kell az érintett tagnak, hogy a felmondási határozat meghozatala előtt védekezését előadhassa.

A tagsági jogviszonyt felmondó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

A tagsági jogviszonyt felmondó határozatnak tartalmaznia kell a felmondás okait. A felmondási határozatot igazolható módon, ajánlott tértivevényes levél útján kell közölni az érintett taggal.

6. §. A tagok jogai

6.1./ A tag

a./ jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Minden tagnak egy szavazati joga van;
b./ jogosult részt venni a tagozatok, ill. a szakosztályok munkájában; a Társaság által szervezett valamennyi rendezvényen;
c./ választhat és választható a Társaság bármely tisztsége tekintetében azzal, hogy kiskorú tag vezető tisztségviselővé nem választható;
d./ tájékoztatást kérhet a Társaság tevékenységéről;
e./ a Társaság működéséről véleményt alkothat, véleményének hangot adhat;
f./ a Társaság működésével kapcsolatban javaslatot tehet.

7. §. A tag kötelezettségei

7.1./ A tag

a./ köteles betartani a Társaság Alapszabályát;
b./ köteles a tagdíj határidőben megfizetésére. Az éves tagdíj befizetése – a belépés időpontjától függetlenül – a belépést követő 30 napon belül, ill. ezt követően minden év március 01-ig esedékes. A tagsági díj összegét a Közgyűlés állapítja meg;
c./ a Társaság szervei által hozott határozatokat betartani;
d./ nem veszélyeztetheti a Társaság céljának megvalósítását és a Társaság tevékenységét.

8. §. Pártoló tag

8.1./ A Társaság pártoló tagja lehet minden bel- és külföldi jogi- és természetes személy; a pártoló tagot a tagokkal azonos jogok illetik meg az alábbi eltérésekkel:

a./ a Társaság Közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt;
b./ tisztségre nem választható;
c./ tagdíjat az általa felajánlott összegben fizet a pártoló tag és a Társaság között kötött külön megállapodás alapján.

9. §. Tiszteletbeli tag

9.1./ A Közgyűlés tiszteletbeli tagnak veheti fel azt a személyt, aki a Széchenyi kutatás, illetve Széchenyi emlékének megőrzésében, a Társaság működésének elősegítésében kimagasló érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagokat a Közgyűlés választja meg.

9.2./ A tiszteletbeli tag, a tiszteletbeli örökös elnök a Társaság közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt és nem köteles tagdíjat fizetni, tisztségre nem választható.

A Társaság tiszteletbeli örökös elnöke prof. dr. Tóth József, aki tiszteletbeli tag és nem tagja az elnökségnek.

9.3./ A tiszteletbeli tag jogosult a Társaság rendezvényein részt venni és a Társaság tevékenységéről rendszeres tájékoztatást kapni.

III. A TÁRSASÁG SZERVEZETE

Közgyűlés
Elnökség
Tagozatok, munkabizottságok
Területi csoportok, (helyi Széchenyi Körök)

10 § . Közgyűlés

10.1./ A Társaság legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés. A közgyűlés döntéshozó szerv.

10.2./ A Közgyűlés a Társaságot érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.

10.3./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ a Társaság Alapszabályának elfogadása és módosítása, háromnegyedes szótöbbséggel;
b./ a Társaság céljának módosítása, a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának az elhatározása, háromnegyedes szótöbbséggel;
c./ a Társaság elnökének, alelnökeinek, az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d./ a Társaság éves költségvetésének elfogadása;
e./ az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentésének, munkatervének – elfogadása;
f./ a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Társasággal munkaviszonyban áll;
g./ az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az Ellenőrző Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h./ a jelenlegi és korábbi Társasági tagok, a vezető tisztségviselők és az Ellenőrző Bizottsági tagok vagy más Társasági szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i./ a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
j./ a végelszámoló kijelölése;
k./ a tiszteletbeli tag felvételéről való döntés.

10.4./ A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, valamint akkor, ha ezt legalább a tagság egyharmada a cél megjelölésével írásban kéri.

A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlésre 15 nappal korábban, a napirend, a hely és az időpont közlésével írásban kell meghívni a Társaság valamennyi tagját.

A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a Közgyűlés lényeges mozzanatait, a javaslatokat és indítványokat, a meghozott (szó szerinti) határozatokat, valamint – mellékletként- a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két tagnak hitelesíteni kell.

10.5./ A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a jelen van.

A határozatképtelenség miatt, azonos napirenddel ismételten összehívott megismételt Közgyűlés akkor határozatképes a megjelentek létszámára tekintet nélkül, ha az eltérő határozatképesség szabályára a tagokat előzetesen, a meghívóban tájékoztatták.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül ~~az Alapszabályban meghatározott időn belül~~ a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést 8 összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

10.6./ Mindazon esetekben, amikor a jogszabály vagy az Alapszabály ettől eltérően nem rendelkezik, a Közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza.

Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni, vagy ismételt szavazást kell tartani az adott kérdésben. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

10.7./ A tagok megállapodnak abban, hogy közgyűlés úgy is megtartható, hogy a tagok a Közgyűlésen nem személyes jelenléttel vesznek részt, hanem olyan a közgyűlésre szóló meghívóban meghatározott, valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz segítségével, amely a tagok közötti párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé teszi, és amelynek használata során biztosított a Közgyűlésen résztvevők személyének megállapítása. A Közgyűlésen használni kívánt elektronikus hírközlő eszköz, illetve alkalmazás, csak olyan program lehet mely képet- és hangot egyidejűleg továbbítani képes.

Az elektronikus hírközlő eszköz segítségével megtartott közgyűlésen a résztvevő tagok személyazonosságának ellenőrzésének megtörténtét a közgyűlésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott közgyűlést az alábbi alkalmazások segítségével lehet megvalósítani: Skype, Microsoft Teams, Google Meet, Zoom.

10.8./ Az Alapszabály lehetővé teszi a határozathozatalt Közgyűlés tartása nélkül is. Az ilyen határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.

10.9./ Döntéshozatalra közgyűlés tartása nélkül is sor kerülhet, a következők szerint.

Az ülés tartása nélkül történő határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább tizenötnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk.-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag a közgyűlés megtartását kívánja, a közgyűlés ülését az elnökségnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Nem hozható döntés ülés tartása nélkül alapszabálymódosítás esetén, illetve olyan esetekben, amikor az alapszabály titkos szavazásról rendelkezik.

10.10./ Az Elnökség tagjait – az elnököt és a két alelnököt – megválasztja legalább kétharmados szótöbbséggel. Az Elnökség 12 tagból áll.

10.11./ A Társaság választott tisztségeinek betöltésére – a Társaság Elnöksége által felkért – Jelölő Bizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek. Minden tag jogosult a jelölőlistára személyi javaslatot tenni, a javaslatról a Közgyűlés dönt.

11. §. Elnökség

11.1./ A tizenkét tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából négyéves időtartamra. Az Elnökség tagjai: egy Elnök, két Alelnök és kilenc Elnökségi tag.

A területi csoportok vezetői nem tagjai az elnökségnek, de tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség ülésein.

11.2./ Az Elnökség valamennyi tagja vezető tisztségviselő.

11.3./ A két Közgyűlés között a Társaság vezető szerve az Elnökség, az Elnökség valamennyi tagja vezető tisztségviselő, a Társaság ügyvezetői a Társaság vezető tisztségviselői.

Elnökségi tag kiválása esetén, helyére a Közgyűlés által választott új Elnökségi tag kerül.

A Társaság vezető tisztségviselőinek megbízása négy évre szól.

11.4./ Az Elnökség szükség szerint munkája segítségére bizottságokat hozhat létre.

11.5./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

az éves munkaterv és költségvetés elkészítése
a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása
a tagdíjak megállapítása
a tagozatok, területi csoportok által készített éves munkaterv jóváhagyása
tagozatok és területi csoportok beszámoltatása
két közgyűlés között eljár minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe

11.6./ Az Elnökség feladatkörébe tartozik:

a./ a Társaság napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése

d./ a Társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása

e./ a Társaság jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése

f./ a Közgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése

g./ a Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása

h./ részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a Társasággal kapcsolatos kérdésekre

i./ a tagság nyilvántartása

j./ a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése

k./ a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése

l./ a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a jogszabályban előírt intézkedések megtétele

m./ az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

11.7./ Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként egyszer ülésezik. Az elnökség saját tagjaira kötelező határozatokkal szabja meg feladatait és a Társaság érdekében kifejtett tevékenységét. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérést elvetettnek kell tekinteni vagy a szavazást meg kell ismételni.

11.8./ Az Elnökség ülései személyes jelenlét nélkül, online felületen is megtarthatók olyan az elnökségi ülésre szóló meghívóban meghatározott, valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz segítségével, amely az elnökségi tagok közötti párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé teszi, és amelynek használata során biztosított az Elnökségi ülésen résztvevők személyének megállapítása. Az Elnökségi ülésen használni kívánt elektronikus hírközlő eszköz, illetve alkalmazás, csak olyan program lehet mely képet- és hangot egyidejűleg továbbítani képes.

Az elektronikus hírközlő eszköz segítségével megtartott elnökségi ülésen a résztvevő tagok személyazonosságának ellenőrzésének megtörténtét az elnökségi ülésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott elnökségi ülést az alábbi alkalmazások segítségével lehet megvalósítani: Skype, Microsoft Teams, Google Meet, Zoom

11.9./ Döntéshozatalra elnökségi ülés tartása nélkül is sor kerülhet, a következők szerint.

Az ülés tartása nélkül történő határozathozatalt az egyesület elnöke a határozat tervezetének az elnökségi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. Az elnökségi tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnök részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk.-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely elnökségi tag az elnökségi ülésmegtartását kívánja, az elnökségi ülését az elnöknek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli az elnökségi tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

12. § Tagozat

12.1./ A Társaságban tagozatok és munkabizottságok működhetnek.

12.2./ Az Ifjúsági Tagozat

Az Ifjúsági Tagozat tagjai a Társaságba belépő 18 év alatti természetes személyek.

Az Ifjúsági Tagozat tagjainak jogaira és kötelezettségeire a Társaság nagykorú tagjaira vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a korlátozottan cselekvőképes tag vezető tisztségviselővé nem választható, valamint a Társaság közgyűlésének ülésén szavazati jogát csak törvényes képviselőjén keresztül gyakorolhatja.

Az Ifjúsági Tagozat legalább évente egyszer ülést tart, melyet a Társaság Elnöke vezet és hív össze.

Az Ifjúsági Tagozat a Társaság céljaival összhangban, azokból kiindulva éves munkatervet készít, amelyet az Elnökség hagy jóvá.

Az Ifjúsági Tagozat -tagjainak sorából- egyszerű szótöbbséggel képviselőt választ, akinek megbízatása 1 évre szól. A választott képviselő a Társaság Elnökségi ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

13. § Területi csoportok

13.1./ A Társaság tagjai az Elnökség egyetértésével – legalább 10 fő létszám esetén területi csoportokat hozhatnak létre.

Területi csoportok:

13.2./ Széchenyi Baráti Kör Budakeszi (2092 Budakeszi Petőfi u 11.)

13.3./ Széchenyi Társaság Soproni Csoportja (9400 Sopron, Széchenyi tér 12.)

A területi csoportok a Társaság Alapszabálya elveinek megfelelő működési szabályzat szerint önállóan szervezik és végezhetik munkájukat.

A területi csoport megalakulását és működési szabályzatát az Elnökség hagyja jóvá.

IV. TISZTSÉGVISELŐK

14. § A Társaság tisztségviselői

14.1./ Elnökség tagjai

Tagozatok, munkabizottságok vezetői

Területi csoportok vezetői

15. § A Társaság vezető tisztségviselői

15.1./ A Társaság vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.

A tizenkét tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából négyéves időtartamra. Az Elnökség tagjai: egy Elnök, két Alelnök és kilenc Elnökségi tag.

A területi csoportok vezetői és az Ifjúsági Tagozat képviselője nem tagjai az elnökségnek, de tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség ülésein.

15.2./ A Társaság elnöke

irányítja a Társaság és az Elnökség munkáját;
gyakorolja a munkáltatói jogokat,
irányítja a tagozatok munkáját,
az Elnökség ülései között folyamatosan intézi a Társaság ügyeit, eljár annak képviseletében,
előkészíti az Elnökség üléseit,
felel a Társaság szabályszerű gazdálkodásáért
képviseli a Társaságot más szervek előtt.

15.3./ A Társaság Alelnökei

Feladatukat az Elnökség felkérése alapján, az Elnökkel egyetértésben végzik. A Társaság Elnökének távollétében az Elnökség által felkért Alelnök gyakorolja az elnöki jogkört.

15.4./ Az Egyesület képviselete: Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök és az Alelnökök önállóan jogosultak képviselni. Képviseleti joguk módja és terjedelme: önálló és általános.

Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és az Alelnökök önállóan jogosultak rendelkezni.

16. §

16.1./ A Társaság tisztségviselőinek megbízása megszűnik:
a./ határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b./ megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c./ visszahívással (Közgyűlés döntése alapján);
d./ a Közgyűléshez vagy az Elnökséghez intézett nyilatkozattal történő lemondással;
e./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselőt fel kell menteni, ha a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált, vele szemben a személyében rejlő, jogszabályban rögzített kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok következett be.

V. A TÁRSASÁG VAGYONA

17. §.

17.1./ A Társaság vagyonát:

tagdíjak
egyéb források (könyvek kiadása, állami támogatás, jogi és magán személyek támogatása, adománya) és hozzájárulások,
a Társaság tulajdonában álló ingók és ingatlanok,
gazdálkodásból származó bevételek alkotják.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. §.

18.1./ A Társaság a bírósági nyilvántartásba vétellel jogi személlyé válik.

18.2./ A működés során szükségessé váló részletes szabályokat az Elnökség szükség szerint hozza meg. Az Elnökség jogosult minden részletre kiterjedő Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotni.

18.3./ A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (ETV.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), továbbá a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Záradék: Az Alapszabály jelen szövegét a Társaság Közgyűlése 2021. november 3. napján fogadta el és hagyta jóvá.