Tisztelettel köszöntöm a velünk együtt emlékező Széchenyi Tisztelők népes táborát, elsősorban a TV és az internet képernyői előtt! 

A Széchenyi Társaság és társegyesületei, a Széchenyi Kör és a Széchenyi Alapítvány ezzel a szentmisével emlékezett Gróf Széchenyi István halálára a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban, ugyanott, ahol 161 évvel ezelőtt a temetés utáni első pesti megemlékezést tartották. 

Akkor mintegy 80 ezren jöttek a Magyar Tudományos Akadémiától ide a Főplébánia templomhoz.

Gróf Széchenyi István tisztelete, 11 évvel a szabadságharc leverése után ekkora, bátor tömeget hívott össze.

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”.

Tudjuk, hogy a sokaság értékét leginkább azok az egyének határozzák meg, akik talentumukat jól használták, akik a konszenzust megteremteni képesek. A sokaság így válhat nemes cél felé törekvő erővé.

Gróf Széchenyi István kiválóságát bizonyítja néhány ide illő esemény: 

  • hogy arisztokrataként állt ki a polgárosodás törvényes garanciáiért és a feudális kiváltságok megszüntetése mellett,
  • hogy Széchenyi legnagyobb politikai ellenfele mondta Őt „Legnagyobb Magyarnak”,
  • hogy pesti gyászmiséjét nem kisebb ember celebrálta, mint Scitovszky János, bíboros hercegprímás, esztergomi érsek,
  • hogy kiállt mellette Szegeden Lőv Lipót főrabbi, aki Sámuel prófétához hasonlította, mint aki „kardot nem rántván, mégis a nemzeti tisztelet és szeretet tetőpontján állt” mondta.

Tanulnunk kell életpéldájából, konszenzus kereséséből, a nem elvtelen kompromisszumok létrehozásából. (Gondoljunk csak a Lánchídra)

Széchenyi nemzetről, családról, közjó szolgálatról, cselekvő életről vallott nézetei életünk mindennapjaiban is bizonyítják, hogy ezekre az értékekre ma is szükségünk van.

A COVID járvány kellős közepén még fontosabb az a tudat, hogy a bajt csak közös erővel tudjuk megszüntetni.

A nehéz időkben az igazi értékek megerősítést kapnak, felértékelődik a hit és a szolidaritás! 

„Hinni és hihetni egymásnak!” jelmondat ne csak társaságunknak, hanem minden jószándékú honfitársunknak lehessen jelmondata!

A közeli húsvét misztériuma is azt üzeni, hogy a halál, amelyre ma emlékezünk nem a végső állomás, mert azt a feltámadás követi.

A Jóisten bölcsességének köszönhetően mi emberek, Széchenyivel együtt, testből és lélekből valók vagyunk. Ezért állíthatjuk, hogy a legnagyobb magyar testét ugyan eltemették 161 évvel ezelőtt, de szellemisége, lelke ma is él és üzen nekünk.

Hadd idézzem Arany János versének egy részletét:

„Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl;
Hanem lerázván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé finomul,
Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik;
Melyhez tekint fel az utód erénye;
Óhajt, remél, hisz és imádkozik.”

Megköszönöm Dr. Osztie Zoltán plébános atyának társaságunk megemlékezésének befogadását, a szentmise bemutatását, gondolatait.

Köszönöm továbbá a BONUM televíziónak az emlékmise közvetítését, ami a járványra való tekintettel ajándék mindazoknak, akik így részesei lehettek közös megemlékezésünknek.

Mivel idén ünnepeljük Gróf Széchenyi István születésének 230. évfordulóját, befejezésül szeretnénk még egy felhívással élni.

Ennek az évnek minden napja alkalmas arra, hogy emlékezzünk Rá.

A Széchenyi Társaság által állított szobrok, emléktáblák a Kárpát-medencében, a nevét viselő intézmények, valamint a településeken található utcatáblák egész évben lehetőséget adnak egy-egy ünnepi megemlékezés megtartására.

Legyen 2021 Gróf Széchenyi István emlékének szentelt esztendő!

Köszönöm figyelmüket!

Budapest, 2021. április 8.

 

Szemereki Zoltán
alelnök
Széchenyi Társaság

A misét bemutatta: Dr Osztie Zoltán Plébános úr

A Hívek könyörgései során  Széchenyi imáiból olvastak fel részleteket:

Péchy Mária a Széchenyi Kör elnöke

Buday Miklós  Széchenyi Alapítvány elnöke

Kőrösiné Dr. Merkl Hilda a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör elnöke.

A szentmise végén emlékbeszédet mondott Szemereki Zoltán a Széchenyi Társaság alelnöke.