Már negyedszer kapott megtisztelő felkérést a Széchenyi Társaság a gárdonyi Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központtól, különös tekintettel a Magyar Kultúra Napja megünneplésére. A hagyományok, az ősök tiszteletét idéző Nemzedékek Háza nevet viselő kultúrközpontban 2020 január 24.-én tartott megemlékezésen először Dr. Erdeiné Dr. Nagy Katalin, a gárdonyi Polgármesteri Hivatal alpolgármestere a Himnusz születéséről, hatásáról, a hazaszeretet és haza iránti kötelezettségről tartott elemzést, ami az est emelkedett hangulatát nagyon megalapozta. Ehhez az emlékezetes, a Himnusz tiszteletéhez méltó elemzéshez dr. Cserháti László Gábor, a Széchenyi Társaság alelnöke a mindig magánál hordott, a Himnusz és a Szózat emlékérmek hallgatóságnak körbeadásával csatlakozott. A Széchenyi Társaság alelnöke ezt követően tartotta meg „Széchenyi társadalmi alkotásai” című 1 órás előadását, amely Széchenyi hármas tagolású hazafias céljából indult ki.

A három hazafias fő cél:

  1. a nemzetiség kifejtése, egyesítése, a magyar nyelv fejlesztése, szépítése,
  2. a szétszórt erőkegyesítésének eszméje, a honfitársak összegyűjtése,
  3. más nemzetekkel való kapcsolat megteremtése, kereskedelem erősítése és mindaz, ami azt segíti fejlődni.

 

A könyv- és képillusztrációkkal színesített előadás a társadalmi alkotásokat:

vagyis

  • a Magyar Tudós Társaság létrehozása és működtetése, a magyar nyelvű színház létrehozása,
  • a Pesti, később Nemzeti Kaszinó-, a lóverseny, a lótenyésztés-, a budapesti Hajós Egylet létrehozása, a Szervita sétatér, a Pesti Sétatér létrehozása érdekében kifejtett erőfeszítések,
  • a Buda és Pest közötti állandó híd létrehozása, az Al-Duna szabályozása, a Gőzhajózás, a Pesti és Óbudai kikötő, Pesti hengermalom, a vasöntöde, a Sopron-Vasi Szederegylet, az Alagút, a Balatoni Gőzhajózás, a Tisza szabályozása, „Javaslat a Magyar Közlekedési Ügy rendezésérül”

röviden összefoglalva jutott el a következtetéshez:  Széchenyi felfogása az önzetlen és eredményes nemzet építés mintapéldája, hiszen a Széchenyi életmű hatása a reformkori és azt követő évtizedek gazdasági és társadalmi fejlődésére elvitathatatlan, a páratlan életmű sok-sok máig érvényes megállapítása ismerhető fel.