A Széchenyi-szobor avatóünnepségén, az Akadémiai Napon a Széchenyi Társaság vezetőit is köszönthette a Széchenyi István Egyetem. Az ünnepséget követően a vendégeket, Szemereki Zoltán és Kőrösiné Dr. Merkl Hilda elnökségi tagokat, valamint házaspárjaikat Dr. Filep Bálint kancellár tájékoztatta az egyetem eredményeiről és terveiről, a szoboravatás történetéről, az együttműködés lehetőségeiről.

Győr, 2019. szeptember 29. – SZEhírek, Nyerges Csaba

„Nagy örömmel jöttünk a Széchenyi Társaság nevében. Az egy évvel ezelőtt kibontakozó közösségi összefogásról Dr. Verebélyi Imre, a győri egyetem legendás professor emeritusa tájékoztatott bennünket. A kezdetektől támogattuk és elősegítettük, hogy egy életnagyságú, egész alakos szobor hirdethesse a „Legnagyobb Magyar” szellemiségét az egyetlen magyarországi, Széchenyi István nevét viselő egyetemen” – mondta Szemereki Zoltán.

A Széchenyi Társaság elnökségi tagjai Dr. Filep Bálint kancellár és Pintér-Péntek Imre kamarai elnök társaságában.

„Nemrégiben körvonalazódott társaságunkban, hogy egy-egy kisebb alkotást, szobrot, domborművet adományozzunk a Széchenyi nevét viselő intézményeknek. Az a gondolat társult a kezdeményezéshez, hogy ne csak egy hagyományos szobor legyen az ajándék, hanem jelenítsük meg azt is, amit Széchenyi István alkotott, és amennyire lehet, vigyük közel az emberekhez. Társaságunk logójában is ott van Széchenyi portréja mellett a Lánchíd, a lóversenypálya, a hengermalom egy búzakalásszal ábrázolva, a gőzmozdony, a gőzhajó, Magyar Tudományos Akadémia, és a három nagy mű, a Hitel, Világ, Stádium. Nagyon-nagy örömünkre szolgált, hogy itt Győrben, tőlünk függetlenül, ugyanezen gondolat mentén a kompozícióban Széchenyi alakja mellett a műveit is megjelenítették. Gratulálunk a szobrászművésznek, és azoknak is, akik megálmodták ezt a koncepciót. Az is nagyszerű elképzelés volt, hogy kapcsolatot lehet teremteni Széchenyivel, oda lehet ülni mellé a padra” – mutatott rá Szemereki Zoltán.

Kőrösiné Dr. Merkl Hilda, az ELTE BTK Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének egykori tanára
emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi Társaság az elmúlt félévben tizenhárom előadásból álló nagysikerű Széchenyi kurzust tartott a győri egyetem jogi karán, összefoglalva a „Legnagyobb Magyar” életművét, alkotásait, szellemi hagyatékát.

„Élmény volt a hallgatókkal dolgozni. Sokat tudtak Széchenyiről, nagyon figyeltek. A gróf vallásosságáról, hitéről beszéltem a kurzus keretében. Utána örömmel hallottam Dr. Barna Attilától, hogy mindenki nagyon sikeresen teljesítette a félévet. Széchenyi István azon kevesek közé tartozott a magyar történelemben, akik integráló személyiségek tudtak lenni. Még ma is megvan körülötte ez az asszociációs udvar, ami nagyon sokat segít, és jó látni, hogy rendszeresen idézik a legkülönfélébb rendezvényeken és alkalmakkor. Társaságunk, mint civil szervezet Széchenyi példája nyomán szeretné erősíteni  tevékenységével a társadalmi konszenzust, amire nagy szükség lenne Magyarországon” – mondta Kőrösiné Dr. Merkl Hilda, megemlítve, hogy Budakeszin is állítottak Széchenyi-szobrot még 2000-ben. A Mária Valéria híd eredeti gránitoszlopából kaptak egy tömböt az alapzathoz. Azóta az összes budakeszi iskola, oktatási intézmény ott van a koszorúzásokkor. Elkezdett élni a szobor, és ugyanez várható Győrben is.

Dr. Filep Bálint kancellár az egyetemi életről szólva elmondta a Széchenyi Társaság képviselőinek, hogy a tanév bevezetése minden szeptemberben a „Széchenyi István a legnagyobb magyar!” mondat skandálásával kezdődik a gólyatáborban, ez a rigmus járja át a campust. Felvázolta a vendégeknek a szobor állításának történetét, a széleskörű összefogást, a város, a kamara és az Audi adományát, aminek eredményeként megtestesülhetett a remek alkotás. „Mellé ülhetnek, fotót készíthetnek vele a hallgatók, a kirándulók, a városban élők egyaránt. A külföldi diákok is büszkék lehetnek arra, hogy a „Legnagyobb Magyarról” elnevezett egyetemre járhattak, és a város felé való nyitást is erősíti, igazi találkozási teret adhat a szobor” – mondta Dr. Filep Bálint.

A kancellár beszélt az új típusú kapcsolódási pontokról, a kompetencia központokról, a Menedzsment Campusról, az előkészület alatt álló Science Parkról, a duális képzésről is, amelyek mind-mind erős szállal köthetik a gazdasági szereplőket az egyetemhez. Végül megköszönte a Széchenyi Társaságnak a szoborállítást kísérő hathatós támogatást.

A Széchenyi Társaság

Célja, hogy névadójának örökségét alapul véve, felekezetre, világnézetre és pártállásra tekintet nélkül munkálkodjék Magyarország, a nemzet felemelkedéséért, szellemi, erkölcsi és anyagi gyarapodásáért, mindenkor szem előtt tartva az egyetemes magyarság érdekeit. Ennek megvalósítása érdekében előadásokat, ankétokat szervez; kiadványokat tesz közzé és művészi alkotások létrejöttét segíti; túrákat szervez és ajánl Széchenyi életének, működésének színhelyeire; alapítványokat kezdeményez, tudományos és irodalmi pályázatokat hirdet; részt vesz feladatainak megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységekben. Jeles ünnepe minden év szeptember 21.-e, gróf Széchenyi István születésnapja, amikor megkoszorúzzák a gróf Magyar Tudományos Akadémia előtti szobrát, az Akadémia Dísztermében emlékülést szerveznek és átadják a Széchenyi Társaság Díját. A Társaság eddig csaknem harminc helyen állított Széchenyi emléktáblát, domborművet vagy mellszobrot a Kárpát-medence településein.