Az igazság morális fogalom, a jog társadalmi kategória. Az igazság kifejezés használata talán az ősi időkből maradt meg, amikor jogszolgáltatáson az isteni igazság nevében hozott ítéleteket értették. Később azonban a vallási tartalmat elválasztották a társadalmi gyakorlattól, ezzel együtt a természetjogi felfogás is egyre inkább átadta helyét a pozitív jogi gondolkozásnak és ítélkezésnek.
Ezt a témakört járta körül az Eszmesúrlódások 2018. április 4-dikei összejövetelére meghívott három előadó, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró és Varga Zs. András egyetemi tanár, alkotmánybíró.
A szakértők felvázolták, jogi szempontból milyen változást jelentett a politikai rendszer 1990-es átalakulása, milyen lépésekkel igyekszik az önálló hatalmi ág visszatérni értékgazdag hazai – a diktatúra évtizedeit megelőző – hagyományaihoz. Szóba került a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya, azok függetlensége, ugyanakkor a törvényhozó hatalommal való természetes kapcsolata.
Kifejezték reményüket, hogy az emberek bizalommal tekintenek a magyar jogszolgáltatásra, bíráskodásra, még akkor is, ha – állapították meg önkritikusan – a perek elhúzódása és más jogtechnikai eljárások kívánnivalót hagynak is maguk után. Azt is szükségesnek tartották megjegyezni, hogy a jogi szaknyelvnek érthetőbbé kell válnia a jogszolgáltatásban részt vevő, de jogi ismeretekkel nem rendelkező polgárok számára.
Megemlítették, hogy a közvéleményben sokszor fölháborodást kelt egyes személyek magatartása, akik a közmegítélés szerint erkölcstelenül jártak el, ugyanakkor cselekedeteik nem sértették meg a jogszabályokat. A bíróság akkor jár el helyesen, ha nem enged érzelmi befolyásolásnak, hanem az érvényes jogszabályoknak megfelelően jár el – ha úgy gondolják is, hogy bizonyos eljárások sértik is a jó ízlést.
Összegezve: a hazai jogszolgáltatás a polgári demokratikus társadalmi berendezkedésben betölti a rá háruló szerepet.
Elmer István
moderátor
író-újságíró