Vitaindító
Prof. dr. Tóth József, orvos, a Széchenyi Társaság elnöke
dr. Tóth Pál Péter, demográfus, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa
Moderátor
Elmer István, író- újságíró
A Széchenyi Társaság kerekasztal-beszélgetése az Eszmesúrlódások sorozatban valóban életbe vágó kérdést helyez középpontba.
Magyarország lakossága – Európa legtöbb országához hasonlóan, de ez nem jelenthet vigaszt számunkra – folyamatosan fogyatkozik. Egy kisváros lakosságával leszünk kevesebben évről évre. Sokkal többen halnak meg, mint amennyien születnek. Immár évtizedek óta a nemzet egyik legsúlyosabb kérdése a demográfiai válság. Vajon életerejét vesztette a nemzet? Közösségi öngyilkosságot követ el? Tényleg ezzel a drámai valósággal szembesülünk napjainkban, és bekövetkezik – olyan összefüggésben is –, ahogyan a tizennyolcadik században Herder megjósolta, a magyarság eltűnése?
Az Eszmesúrlódások legközelebbi estjén erről váltanak gondolatokat a meghívott szakértő előadók és a téma iránt érdeklődők.
Értékelés
Bekövetkezik-e a herderi jóslat?
- 11. 7.
A cím máris sugallja az Eszmesúrlódások novemberi témáját. Demográfiai katasztrófa fenyegeti az országot – hallani egyre gyakrabban. Az író Fekete Gyula a maga szenvedélyes stílusában így vallott erről: „Ezúttal nem átkozhatjuk a balsorsot. Idegen elnyomókat sem okolhatunk, pusztító járványokat, természeti katasztrófákat sem. Voltaképp hazai hatalmi kényszert sem vádolhatunk, önként és dalolva irtjuk magunkat a világból. Igenis minket, ma élő nemzedékeket illet minden felelősség.”
A valóban „életbevágó” kérdésről Tóth Józseforvosprofesszor, onkológus és Tóth Pál Péter, az MTA doktora, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa fejtette ki véleményét.
A statisztikai számadatok valóban megdöbbentőek: míg 1981-ben 10 millió 713 ezren éltek az országban, addig 2015-ben – mintegy nemzedéknyi idő múltával – már csak 9 millió 823 ezren. A népesség több mint harmincezerrel csökken évente.
Az előadók – anélkül, hogy borús képet kívántak volna felrajzolni – egyetértettek abban, hogy Magyarország már hosszú idő óta egészségtelen úton halad demográfiai téren. Ha a mai tendencia folytatódik – hangzott el –, az előrejelzések szerint 2050-re az ország lakossága 6-6,5 millióra csökken. Ez nemcsak az abszolút számot tekintve drámai, hanem ezen belül a népesség összetételét vizsgálva is. A fejlett európai országokhoz hasonlóan Magyarország számára is az egyik legnagyobb demográfiai kihívás a társadalom öregedése. Ez azt is jelenti, hogy ma már egy aktív keresőnek közel három nyugdíjas ellátását kell megtermelnie.
A demográfiai helyzetnek a gazdasági tényezőkön kívül kulturális és politikai vonatkozásai is vannak. Az előbbivel kapcsolatban feltehető a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy a minél jobb anyagi körülmények között élő népesség körében egyre kevesebb gyermek születik? Magyarországon az úgynevezett teljes termékenységi mutató 1,44, ami a folyamatos fogyáshoz, illetve a korfa elöregedéséhez vezet.
Az előadók és a hozzászólók egyetértettek abban, hogy a politika – a kormányzat – által hozott szociálpolitikai intézkedések támogatják a családokat, önmagában ezek mégsem változtathatják meg látványosan a demográfiai helyzetet. A családalapítás korában lévő fiatalok egyéni döntése határozza meg végül, milyen jövő elé néz a nemzet. Ehhez a gondolatkörhöz tartozik, hogy – becslések szerint – napjainkban mintegy félmillió magyar fiatal külföldön keresi boldogulását.
Tóth József professzor szerint – az abortuszok még mindig magas, évi 30 ezer körüli száma mellett – a mai fiatal nemzedékek egészségi állapota egyáltalán nem indokolja a születések alacsony számát. Téves az a megállapítás, miszerint csökkent volna a fogamzásképességük. Sokkal inkább arról van szó, hogy a fiatalok nehezebben kötnek házasságot és nehezebben vállalnak a gyermeket.
Többen is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a kialakult demográfiai helyzetben sok függ a családi indíttatástól, az életszemlélettől, az oktatás-neveléstől, a téma média-kommunikácuiójától és attól, hogy Magyarországon a fiatalok körében mennyien élnek a meggyőződés szerint, hogy a gyermek nem teher, hanem a nemzet jövőjét meghatározó áldás.
Elmer István
író-újságíró
moderátor