Széchenyi emlékülés a Budavári Lakosok Szövetségében

2017. április 4.-én a Budavári Lakosok Szövetsége a Széchenyi Emlékév lezáró eseményeként Széchenyi Emlékülést tartott, amelynek különleges helyszínt nyújtott a Borsos Miklós Emlékmúzeum.
Az Emlékülés előadójául

dr. Cserháti László Gábort,
a Széchenyi Társaság alelnökét
 

kérték fel, akinek „Széchenyi társadalmi alkotásai” c. előadását Széchenyi relikvia gyűjteményének kiállítása illusztrálta.

Az előadás a Legnagyobb Magyar által megfogalmazott hármas hazafias céljából/ I. a nemzetiség kifejtése, erősítése, az anyanyelvünk fejlesztése, terjesztése II. a szétszórt erők összefogása, egyesítése, III. a más országokkal való kapcsolat erősítése, a kereskedelem fejlesztése /kiindulva 17 fejezetben foglalta össze az egyes célok teljesülését lehetővé tevő társadalmi alkotásait.

Így:
I. A nemzetiség kifejtését, erősítését, az anyanyelvünk fejlesztését, terjesztését /hiszen az anyanyelv kiszorult az előszobák és a kunyhók falai közé/ szolgálta a Magyar Tudós Társaság megalapítása/1/, a magyar nyelvű színjátszás elősegítése, a Pesti Magyar Színház létrehozása/2/.
II. A szétszórt erők összefogását, egyesítését szolgálta a Kaszino /3 /, a lóverseny, a lótenyésztés és a belőlük kifejlődött egyesületek /4/, a budapesti /sic!/ Hajós Egylet/5/, a Szervita /6/ –és Pesti Sétatér/7/ létrehozására irányuló tevékenysége.
III. A más nemzetekkel való kapcsolat, a kereskedés erősítése, fejlesztése szolgálatában állnak a következő társadalmi alkotások: Buda és Pest közötti állandó Híd létrehozása/8/, az Al-Duna szabályozása/9/, a Gőzhajózás/10/, az Óbudai és Pesti kikötők létrehozása/11/, a Pesti /József/ Hengermalom és a belőle kifejlődő vasöntőde/12/, A Sopron-Vasi Szederegylet/13/, az Alagút/14/, a Balatoni Gőzhajózás/15/, a Tisza szabályozása/16/.

Az előadó a minden fejezethez csatolt kiállítási tárgyakkal alátámasztott életmű összefoglalóját a „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül”/17/ című alkotásával, annak elemzésével fejezte be, amelyet az életmű olyan fejezetének tart, amely mindennél jobban, egybefüggően mutatja Széchenyi István felfogását az egyesítés eszméjéről, a közlekedésről átvitt értelemben is, valamint a nemzetté építés nehéz, de nem lehetetlen feladatáról.