A Széchenyi Társaság elnöksége október 27-i ülésén állást foglalt a magyarországi egyesületek és civil szerveződések működéséről. Az állásfoglalás alább olvasható szövegét az MTI OS november 3-án közzé teszi.
\”Hogy minden időben volt, van és lesz is panasz, természetes: de igen különbözik a javítani kívánástúl. Amaz magával, embertársaival, kormánnyal, egyszóval mindennel való elégedetlenségbűl folyik s többnyire alacsony haszonkeresés vagy romlott sárepe nyavalyálya. Emez pedig embertársaihoz, hazájához és a tökéleteshez vonzó szeretetbűl ered és szebb lelkek sajátja” (Gróf Széchenyi István: Hitel X-XI)
1. Az 1987-ben Budapesten létrehozott Széchenyi Társaság aggódva figyeli az elmúlt hónapokban a magyar és a nemzetközi médiában egy egyedi eset általánosítása folytán a közvéleményben a civil szervezetekkel kapcsolatos híreket, véleményeket. Nem szabad, hogy ez a hang eluralkodjék, és háttérbe szorítsa több ezer magyar civil szervezet tisztességét, önkéntes szolgálatát, Széchenyi szavával szólva a „haza üdvére” váló tevékenységét.
2. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka ez év márciusi döntés értelmében hungarikum. Ez számunkra büszkeség, de egyben kötelezettség is. Kötelességünk névadónk szellemi hagyatékának megfelelően, a közjó szolgálatát célul kitűzve elhelyezni Társaságunkat és több ezer civil szervezetet a magyar polgári társadalomban. Ennek alapja a hagyományos emberi értékek és erények, valamint az Isten által szeretetből teremtett világ természeti rendjének tisztelete, az írott és íratlan szabályok betartása. Ezek az értékek elsősorban a család, a szerelem, a barátság, a hazaszeretet, a bátorság és igazságosság. Ahogy Széchenyi István megfogalmazta: „Az egyesületi eszme az emberek között a legnagyobb és egyben legszelídebb erő és hatalom.”
3. Ritka kegyelmi pillanat a magyar történelemben, amikor a nemzet egysége, annak többségi akaratából életképes, erős nemzetet és országot kíván megteremteni, európai beágyazottságban, nyitottan a világra. Ezekre a kedvező értékekre épül a civil társadalom önszerveződése. Miután értékekre és erényekre épül, kritikusan tud és kíván is fellépni a közhatalom és a közélet minden megnyilvánulására, mely a „köz-szolga” státusból kizökkent, vagy az egyéni érdekek mindent felülmúló elsődlegességét szolgálja, az alázat semmibe vételével.
4. A Széchenyi Társaság ezért a legnagyobb magyar szellemi hagyatékának egyik őrzőjeként magára nézve továbbra is kötelezőnek tekinti, hogy:
Magyarországi egyesületként, önkéntes társulásként az Alaptörvény szellemében, működik.
Döntéseit az Alapszabályában lefektetett rend szerint hozza, és önként teszi közzé.
Mindenfajta költségvetési támogatásról és annak felhasználásáról az átláthatóság követelményei szerint jegyzőkönyvet készít, melyet a lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra hoz.
Budapest, 2014. október 27.